Hogyan válassz címkenyomtatót?
6 szempont, melyeket érdemes figyelembe venned

Címkenyomtatót szeretnél vásárolni?

Mielőtt döntenél, érdemes ezt a néhány kérdést megválaszolnod, hogy megkíméld magad egy rossz választástól, s a címkenyomtatód évekig kiszolgálja az igényeidet.

1. „Milyen igénybevételnek kell megfelelnie a kinyomtatott címkéknek, milyen károsító hatások érhetik?”

Ha ezeknek a hatásoknak lesz kitéve a terméked:

• magas hőmérséklet,
• nedvesség,
• hosszú idejű tárolás,
• tartós napfény (pl.: ha a kirakatba kerül a címkével ellátott termék),

akkor a termál transzfer technológiájú (amikor a festékszalagról kerül a tinta a címkére) címkenyomtatóra van szükséged.

Ha pedig nem fontos a nyomtatott címke hosszú távú olvashatósága, akkor a direkt termál címkenyomtató is megfelel (amikor a papír színeződik el hő hatására és nincs közbeiktatva a festékszalag).

Ezt például gyorsan fogyó élelmiszereknél szokták használni.

2. „Milyen mennyiségű címkét szeretnék nyomtatni naponta, hetente, havonta?

Nagyobb mennyiségek esetén (pl. napi több ezer darab címke) érdemes egy nagyobb sebességű, strapabíró fémszerkezetes készüléket választanod.

3. „Hol fogom használni a címkenyomtatót?”

Pormentes, irodai környezetbe alkalmas lehet egy egyszerűbb, műanyag mechanikás készülék is, azonban raktárakba, üzemekbe ajánlatos egy kevésbé sérülékeny címkenyomtatót választanod, aminek a főbb szerkezeti elemei fémből vannak.

4. „Milyen méretű címkéket akarok nyomtatni?”

Nagyméretű címkéknél (pl. raklapcímke) a minimum 110mm szélességben nyomtató, és legalább 150mm/másodperc sebességű etikettnyomtatót válaszd. Nagyon kisméretű címkék vagy kis vonalkódok nyomtatása esetén érdemes nagyobb felbontású, 300dpi-s címkenyomtatót választanod.

dpi = dot per inch = a pontok száma /2,5 cm, ami 300dpi-nél azt jelenti, hogy kicsi mintákat, betűket is jól olvashatóan és szépen lehet kinyomtatni.

5. „A címkenyomtatót csak egy számítógépről, vagy hálózatban fogom működtetni?”

Ha hálózatban, akkor mindenképp a hálózati kártyával vagy hálózati kártya opcióval rendelkező készülékek közül válassz.

6. „Mennyi időt és pénzt igényel a karbantartás?”

A címkenyomtatók kopó alkatrészeit időnként cserélni kell. Ha úgy tapasztalod, hogy romlik a nyomat minősége, függőleges csíkokban halványabb, vagy nem látható a nyomat, valószínűleg a gumihengert és/vagy a hőfejet cserélni kell. A legtöbb címkenyomtató alkatrészcseréjét csak szakemberek tudják elvégezni, ehhez ki kell hívni egy szerelőt vagy be kell szállítani a készüléket a márkaszervizbe.  Azonban pl. az általunk forgalmazott Citizen címkenyomtatók úgy lettek megalkotva, hogy ezeket az elkopott alkatrészeket a felhasználó egyedül is, egy csavarhúzó segítségével pár perc alatt ki tudja cserélni. Ha megrendeled ezeket az alkatrészeket, néhány napon belül postázzuk és így idő- és pénzveszteség nélkül meg tudod szerelni a nyomtatódat.

+ 1 fontos kérdés: „Mennyibe kerül hozzá a címke?”

A címkenyomtatók piacán is óriási a kínálat. Vásárolhatsz csábítóan olcsó készüléket, melyhez csak nagyon magas árfekvésű, sajátmárkás címkék használhatók. Ilyenkor csak a használat során fogsz rádöbbenni, hogy a címkék utánpótlásával a nyomtató árának sokszorosát fizeted meg.

Ezért mindig olyan címkenyomtatót válassz, amelyhez a kellékanyagok szabadon, bármilyen forrásból beszerezhetők.

Ide kattintva megnézheted címkenyomtató választékunkat »

Reméljük tudtunk segíteni a választásban és ha bármilyen kérdésed felmerül, örömmel válaszolunk! Bátran keress minket telefonon!

Vagy írd meg az alábbi űrlapon, hogy a címkenyomtatót milyen feladatra szánod, és rövidesen válaszolunk.

Különbség a direkt termál és a termál transzfer nyomtatás között

A tekercses címkenyomtatók túlnyomó többsége direkt termál vagy termál transzfer címkenyomtatási technológiát használ a címkére kerülő nyomtatási kép előállítására.

Nézzük, mit is jelent ez és mikor érdemes a direkt termál vagy a termál transzfer nyomtatást használnunk.

Direkt termál (DT) címkenyomtatás

A nyomtatást végző termál fej közvetlenül érintkezik a címkével és azt a megadott pontokon melegítve jön létre a szöveg vagy ábra. A nyomtatás során használt papír hőérzékeny, így semmilyen további kellékanyag (festékszalag, tintapatron) nem kell a folyamathoz.

Előnye: az olcsóság és az egyszerű kezelés (csak címkével kell feltölteni a nyomtatót).

Hátránya: a nyomtatási kép nem annyira időtálló, mint a termál transzfer eljárásnál. Ez beltéri (raktári, irodai) körülmények között 1-3 évet jelent.

Javasolt felhasználási terület: ahol nem kell hosszú ideig olvashatónak maradni a nyomtatási képnek. Ilyenek például a gyorsan fogyó árucikkek (élelmiszerek és egyéb termékek).

Termál transzfer (TT) nyomtatás

A nyomtatás során a címke és a nyomtatófej között festékszalag fut. Erről a szalagról kerül át hő hatására a szöveg vagy ábra a címkére. A festékszalag együtt tekercselődik a címkével, tehát ahány méter címkét nyomtatunk, annyi méter fogy a festékszalagból is. A normál termál transzfer nyomtatók egyszerre csak egy színnel képesek nyomtatni. A jó olvashatóság érdekében általában fekete festékszalagot használnak, de léteznek színes festékszalagok is.

Előnye: Ezzel az eljárással tartós, sokáig olvasható címkéket tudunk előállítani, valamint különböző alapanyagokra is nyomtathatunk, mert a papír címkétől a textil és műanyag címkén át a fémezett etikettekig minden médiához van megfelelő festékszalag is. Természetesen a termál transzfer címkenyomtató festékszalag nélkül is használható, ilyenkor direkt termál nyomtatóként működik.

Hátránya: Drágább és kissé bonyolultabb a nyomtatás, mert nem csak a címkét, hanem a festékszalagot is cserélni kell a címkenyomtatóban.

Javasolt felhasználási terület: A legkülönbözőbb címkézési feladatokra használható, mert rendkívül széles a felhasználható címkealapanyagok köre, mint például víz-és időjárásálló címkék, ruhacímkék, leltárcímkék, stb.

Csak megjegyzésként: már léteznek tintasugaras technológiával működő színes címkenyomtatók is, amelyek csak speciális alapanyagú címkékkel használhatóak. Ez az alapanyag lényegesebb drágább, mint a termál transzfer alapanyagok, ezért még ez a technológia nem terjedt el széles körben.

Mi az a thermo papír?

Alapvető kialakítás

A kis érzékenységű thermo papírok (az érzékenység azt adja meg, amikor a hőérzékeny papír az átvitt hőenergiának megfelelően képet alkot) két alapvető elemből állnak: a hőérzékeny vagy „termikus” rétegből és az alap papírrétegből, amire felviszik a hőérzékeny réteget.

A nagy érzékenységű direkt thermo papírok a hőérzékeny réteg alatt egy további undercoat (alsó többletbevonat) réteget is kapnak. Ez a réteg biztosítja a nagy felbontású nyomtatást lehetővé tévő hőérzékeny réteg felhordásához a sima felületet. Elősegíti továbbá a kiváló képminőséget, támogatja a hőérzékeny réteg nagy érzékenységi tulajdonságait a hőfejjel átvitt hőenergia lezárásával.

Védett thermo papírok

A termikus kép külső hatások elleni védelme érdekében a hőérzékeny rétegre többletbevonat, az úgynevezett topcoat kerül, ill. kerülhet ilyen védőbevonat az alappapír hátoldalára is – ekkor hátoldali védelemről beszélünk.

A topcoat réteggel ellátott thermo papír jelentősen meghosszabbítja a hőfej élettartamát. A topcoat réteggel ellátott hőérzékeny papír alkalmazása tanácsos akkor, ha a nyomtatott képet az alábbi hatások érhetik:

• mechanikus koptató hatás, például karcolás
• kémiai hatások, például: olaj, zsír, lakk, szerves oldószer
• környezeti hatások, például: nagy páratartalom vagy víz (mint például a mélyhűtéshez használt címkék esetében)

Amennyiben a hőérzékeny papír hátoldalát az alábbi hatások érhetik, tanácsok hátoldali védelem alkalmazása:

• ragasztó vándorlása, átütése (például az öntapadós címkék gyártásakor felhasznált ragasztóknál)
• lágyítók

Hogyan jelenik meg a nyomtatott szöveg a thermo papíron?

A leképezési folyamat

A direkt thermál nyomtatásban a hő (a hőenergia) közvetlen átvitelével a papírban megtalálható színező elemekre, egyszerű képet hozunk létre.

A termikus printerben elhelyezett hőfej adja át a szükséges mennyiségű hőenergiát a thermo papírnak. A hőfej a fej nyomtatási szélességében megoszló miniatűr fűtőelemekből áll. Minden fűtő elem elektronikusan vezérelt annak érdekében, hogy a megfelelő mennyiségű energiát a kellő időben és a kellő helyre juttassa el. Ezzel egyedi színpontok alakulnak ki, amelyek együttesen adják a végleges képet – ami lehet szöveg, grafika, vonalkód stb.

Egy támasztó vagy simító henger biztosítja a hőfej és a thermo papír érintkezését az optimális nyomtatási minőség biztosítása érdekében.

A termikus nyomtató alapvetően a hőfejből, a thermo papírtekercsből és a támasztóhengerből  áll – tehát rendkívül egyszerű készülékről van szó.

Milyen thermo papírt válasszak?

A thermo papír érzékenysége

A thermo papír érzékenysége adja meg, mikor lép a papír a meghatározott hő vagy energia hatására reakcióba. A papír érzékenysége nagyon fontos tényező akkor, amikor a saját igényeinknek a leginkább megfelelő thermo papírminőséget akarjuk kiválasztani. Az érzékenységet érzékenységi görbék formájában adjuk meg, amelyek a képsűrűséget adják meg a hő vagy az energia nagyságának a függvényében. Az 1,1-es fekete denzitás általában tökéletesen feketének tűnik az emberi szem számára. A kisebb denzitást a szürke különböző árnyalatai adják vissza. Megkülönböztetjük a statikus és a dinamikus érzékenységet.

Statikus érzékenység

A statikus érzékenységi görbék azt adják meg, milyen hőmérsékleti értékeknél kezdi meg a képalkotást a thermo papír. A „kis statikus érzékenységű hőérzékeny papíroknál” a képalkotás magas hőmérsékleten indul meg, a „nagy statikus érzékenységű hőérzékeny papíroknál” a hőérzékeny papír jóval korábban megkezdi a képalkotást (már a 60°C és 70°C közötti hőmérsékleten).

A statikus érzékenység akkor fontos jellemző, ha a thermo papírt magas hőmérsékletű környezeti feltételek között akarjuk felhasználni. Vegyük például a parkolójegyeket: a jármű szélvédője alatt a hőmérséklet sokszor meghaladja a 60°C-ot a meleg nyári napokon, tehát kis érzékenységű thermo papírt kell alkalmazni annak érdekében, hogy ne feketedjen el, tehát ne érvénytelenedjen magától a jegy.

Dinamikus érzékenység

Egy thermo papír dinamikus érzékenysége azt mutatja meg, milyen sebességgel lehet nyomtatni a thermo papírra. Ez rendkívül fontos tulajdonság a termikus nyomtató kiválasztásakor, mivel minél nagyobb egy thermo papír dinamikus érzékenysége, annál nagyobb sebességgel lehet üzemeltetni a nyomtatót.

300 dpi felbontás a precíziós címkenyomtatáshoz

A nagyfelbontású címke nyomtatókat általában néhány „speciálisabb” területen és alkalmazásnál használják.

A legnépszerűbbek a következők:

EAN vonalkódok nyomtatása

Az EAN vonalkódokat (szabvány vonalkódok, amelyeket a boltok polcain lévõ minden terméken megtalálhatók) ajánlatos 300 dpi-vel nyomtatni. A 200 dpi-os vonalkódok is jól működnek, de ha egy termék nem egyenes csomagolásban van, a 200 dpi-os vonalkód túl hosszú és „nem látható” a termék szélén, így nehéz a leolvasás.

300 dpi vonalkódok 33 %-al rövidebbek, ezért kis helyen is elférnek a termékeken és jobban leolvashatók a ferde, kicsi vagy egyenetlen felületeken.

Gyártás és termelés

A legtöbb elektronikai, elektromos vagy komputer jellegű készülékgyártó a termékeket típustáblákkal látja el. Ezeket általában ezüst színű felirati táblákra (PET – poliészter) nyomtatják, amelyeken kisméretű logók és a termékkel kapcsolatos engedélyek, mint pl. az új „WEEE” logó, a CE logó vagy vállalati logók kapnak helyet.

Ezeket a logókat sokkal tisztábban és élesebben lehet 300 dpi-s címke nyomtatóval nyomtatni és ezek természetesen a változó adatokat is, mint pl. a sorozatszámokat, a gyártási időt vagy a készletkódokat is tartalmazhatják.

Karszalag nyomtatás

A 300 dpi nagy felbontású nyomtatás ideális kórházban tartózkodó betegek számára készült karszalagok nyomtatásához. A további biztonság érdekében a 300 dpi felbontású minőséggel még a páciens képét is rá lehet nyomtatni a karszalagra.

Ezenkívül – ismét a biztonság növelése érdekében – a két dimenziós vonalkódot könnyebben ki lehet kódolni további információk leolvasásához

Két dimenziós vonalkódok általánosságban

Gyakran két dimenziós vonalkódokat használnak akkor, ha sok adatot kell tárolni kis helyen, mint például az olyan termékeknél, mint a kis méretű áramköri kártyákon vagy a mobiltelefon akkumulátorokon és a kapcsolódó termékeken.

A 300 dpi felbontás ezek nyomtatását a normál minőségnél is pontosabbá teszi és még így is kevesebb helyet foglal.

Mi a vonalkód?

A vonalkód egy olyan azonosítási technológia, mellyel gyorsan és nagy pontossággal gyűjthetünk adatokat. Alkalmas mind vizuális, mind gépi felismerésre. Széleskörűen, könnyen és nagy tömegben használható az élet minden területén. A vonalkód egyszerű és gyors módszert kínál az információ kódolására, mely elektronikus eszközökkel is könnyen olvasható.

Mi az az emuláció?

Egy adott működési környezetet más körülmények között utánzó technológia. Az emuláció lényege, hogy lehetővé teszi az emulált környezethez készült szoftverek és adatok feldolgozását az attól eltérő jellemzőkkel rendelkező környezetben is. Az emuláció kizárólag egy eszköz a kompatibilitás megvalósítása érdekében.

Az élelmiszerek címkézése az Európai uniós jogszabályok alapján

Az élelmiszerek címkézése, megfelelő jelölése egy olyan terület, amelyet EU szintű jogszabály ír elő az Unió tagországai számára, s lényeges eleme az egységes piacnak.

A rendelet célja, hogy az élelmiszerek jelölésére irányadó általános elvek, követelmények és kötelezettség megállapítása révén garantálja a fogyasztók számára a megfelelő tájékoztatáshoz való jogot.

A jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettség mellett a gyártó megadhat további információt, amennyiben ez pontos, és nem vezeti félre a fogyasztót. Vannak valamennyi élelmiszerre vonatkozó közös címkézési szabályok, de a húsárukra, a szeszesitalokra és a romlandó élelmiszerekre külön szabályok is vonatkoznak.

1. Mennyiség

A termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.

2. A termék megnevezése

Tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.). Az ionizálást – amennyiben ilyen kezelést végeztek – mindig fel kell tüntetni.

3. Az összetevők listája

Valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. „paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki (pl. „eperrel”), illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek (pl. % hústartalom a „chili con carne” esetében), a százalékos arányt is meg kell adni.

4. Eltarthatóság
A „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer és meddig fogyasztható biztonságosan.

• A „fogyasztható” kifejezés olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. hús, tojás, tejtermékek). Valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel. A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet.
• A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga.

5. Gyártó / importőr

A gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia ha panasza van vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.

6. Ökológiai gazdálkodásból származó

Az „ökológiai gazdálkodásból származó” kifejezés címkén való használatát az európai uniós jog szigorúan szabályozza. A kifejezés kizárólag olyan sajátos élelmiszer-előállítási módszerekkel kapcsolatban használható, amelyek szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg. Az „Ökológiai gazdálkodás – EK ellenőrzési rendszer” európai emblémát a követelményeknek megfelelő gyártók használhatják.

7. Géntechnológiával módosított szervezetek

Feltüntetésük kötelező az olyan termékeken, amelyek GMSZ tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Valamennyi GMSZ eredetű anyagot „géntechnológiával módosított” jelzéssel fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor.

8. Származás

Bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően.

9. Tápértékre vonatkozó információk

Az élelmiszer energiatartalmáról és a tartalmazott tápanyagokról (pl. fehérje, zsír, rost, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok) tájékoztatnak. Ezen az információkat akkor kell megadni, ha a gyártó a tápértékre vonatkozó állítást tüntet fel a terméken (lásd lent).

10. Tápértékre és egészségügyi hatásra vonatkozó állítások

Bizonyos Európai uniós jogszabályok biztosítják, hogy az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egészségügyi hatásokra és a tápértékre vonatkozó állítások megfeleljenek a valóságnak, és tudományos tényeken alapuljanak.

Az „alacsony zsírtartalmú” vagy „magas rosttartalmú” kifejezéseknek közös meghatározásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy valamennyi uniós tagállamban ugyanazt jelentsék; például a „magas rosttartalmú” kifejezést csak olyan termékek esetében szabad használni, amelyek 100 grammonként legalább 6 g rostot tartalmaznak. A magas zsír- és cukortartalmú élelmiszereket nem szabad olyan felirattal ellátni, hogy „C-vitamint tartalmaz”. Olyan egészségügyi hatásra vonatkozó állításokat, mint például „erősíti a szívet” csak akkor lehet feltüntetni, ha ezen állítások tudományosan is megalapozottak. Nem lehet kedvező egészségügyi hatásra vonatkozó állítást feltüntetni magas só-, zsír- vagy cukortartalmú terméken. A következő, a termék egészségügyi hatásra vonatkozó állítások használata tilos:

• olyan állítások, amelyek szerint a termék alkalmas emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására;
• olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak;
• olyan állítások, amelyek bizonyos orvosokra hivatkoznak vagy azok ajánlásait tartalmazzák;
• olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre.

Mit jelentenek az E-számok?

Ha egy élelmiszer-adalékanyag E-számmal rendelkezik, az azt jelenti, hogy a biztonsági vizsgálatokon megfelelt, és jóváhagyták az Európai Unió valamennyi országában történő használatra. A jóváhagyást folyamatosan figyelemmel kísérik, felülvizsgálják és módosítják az új tudományos adatok fényében. Az alábbiakban néhány gyakran előforduló élelmiszer-adalékanyagot sorolunk fel:

• Antioxidánsok: tartósítják az élelmiszereket azáltal, hogy megakadályozzák, hogy a zsírok, olajok és bizonyos vitaminok a levegőben lévő oxigénnel reakcióba lépjenek. Az oxidáció az oka annak, hogy az élelmiszerek megavasodnak, és elvesztik természetes színüket. Példa: Cvitamin, más néven aszkorbinsav, azaz E300.
• Színezék: esetenként az élelmiszer előállítása vagy tárolása során elvesztett természetes szín pótlására vagy a termékek egyenletes színezésére használják. Példa: A mártásokban, üdítőitalokban és hasonló termékekben használt karamell (E150a).
• Emulgeálószerek, stabilizátorok, zselésítő és sűrítőanyagok: az emulgeálószerek, mint pl. a lecitin (E322) segítségével vegyülnek el olyan összetevők, amelyek egyébként elkülönülnének egymástól (pl. olaj és víz). A stabilizátorok megakadályozzák, hogy az egyszer már elkeveredett összetevők ismét szétváljanak. Gyakori zselésítőanyag a pektin (E440), amelyet lekvárok készítéséhez használnak. A sűrítőanyagok „testessé” teszik az élelmiszereket ugyanúgy, mint amikor például liszttel sűrítjük a mártást.
• Ízfokozók: kiemelik a sós és az édes élelmiszerek ízét anélkül, hogy saját ízük lenne. Példa: A nátrium-glutamát (E621) gyakran fordul elő kész termékekben, mindenekelőtt levesekben, mártásokban és húskészítményekben.
• Tartósítószerek: az élelmiszerek megromlásának megakadályozására használják őket. A legtöbb hosszú ideig tárolható élelmiszer tartalmaz tartósítószereket, kivéve, ha a gyártó más tartósítási eljárást alkalmazott – pl. mélyhűtést, konzervkészítést vagy szárítást. Példák: A szárított gyümölcsöket gyakran kezelik kén-dioxiddal (E220), hogy megakadályozzák a penészgombák vagy baktériumok elszaporodását. A szalonnát, sonkát, pácolt marhahúst és egyéb pácolt húskészítményeket a pácolás során sokszor nitrittel és nitráttal kezelik (E249-E252).
• Édesítőszerek: gyakran használatosak cukor helyett szénsavas italokban, joghurtban és rágógumiban. Példák:aszpartám (E951), szacharin (E954), K-aceszulfám (E950) és szorbitol (E420).

Forrás: 1169/2011/EU rendelet – A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása